Laktózérzékenyek - Hogy jobban érezzük magunkat

Számlaszámunk: 11600006-00000000-81041558 Adószámunk: 26266468-1-41

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Gyermek kedvezmények

Gyermek kedvezmények

E-mail PDF

 

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2013. április 1-jétől megszünteti a tejcukorérzékeny gyermekek emelt összegű családi pótlékát, és az emelt családi pótlékhoz kapcsolódó kedvezményeket.

Az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny 2013.01.07-én kiadott 2013. évi. 3. számában jelent meg a 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról címmel.

 

INFORMÁCIÓK XLVI.

2011. II. negyedév

 
  
 
TEJCUKORÉRZÉKENY GYERMEKEK KEDVEZMÉNYEI
 
 
ADATAINK ALKALMAZÁSÁT MINDEN ESETBEN BESZÉLJE MEG ORVOSÁVAL!
 
 
  
Évek óta gyűjtjük az információkat a laktózérzékeny gyermekek kedvezményeiről. Tettünk is azért, hogy a kedvezmények elérjék a laktózérzékeny gyermekeket. Az emelt összegű családi pótlékról szóló rendeletbe javaslatunkra került be az a mondat, hogy „(laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktózérzékenység)”
 
A kedvezmények az emelt összegű családi pótlékhoz kapcsolódnak, ill. abból vezethetők le, ezért összeállításunk részét képezi az emelt összegű családi pótlék igényléséhez szükséges, két példányban kitöltendő orvosi igazolás és az iskolai étkeztetéssel kapcsolatos ANTSZ állásfoglalás is.
 
Összeállításunkban jogszabályokat idézünk. Nyomatékosan felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy összeállításunk tájékoztató jellegű. Nem helyettesítheti a hatályos jogszabályok és a különböző hivatalok (OEP, Államkincstár, stb.) tájékoztatóinak tanulmányozását. A jogszabályok és az említett tájékoztatók bármikor változhatnak, és a változás érvénytelenné teheti összefoglalónk egyes mondatait, megállapításait.
 
 
A gyermekeknek járó kedvezményeket Kereszturi Dóra tagunk, munkatársunk foglalta össze.
 
 
A magasabb összegű családi pótlék igénylésére jogosító betegségek és fogyatékosságok jegyzékét az 5/2003. (II.19.) EszCsM rendelet (a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról) 1. számú melléklete tartalmazza.
 
 
A laktózérzékenység ebben a mellékletben a következőképpen szerepel:
 
“A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek/ 1. Phenylketonuria és egyéb enzimbetegségek (laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktózérzékenység)”
 
A 18 év alatti gyermek tejcukorérzékenységének megállapítása (diagnózisa) után a gyermek-gasztroenterológiai intézmény szakorvosa állítja ki az  "Igazolás, tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” c. dokumentumot, továbbiakban Igazolást.
 
Lényegében ugyanezek olvashatók a Magyar Államkincstár honlapján is. http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/130 )
 
 
A magasabb összegű családi pótlék igénylése
 
A magasabb összegű családi pótlékot a Magyar Államkincstártól lehet igényelni a fent említett Igazolás birtokában. Az igénylés személyesen és postai úton is intézhető.
 
A szükséges nyomtatványok beszerezhetők személyesen a lakóhely szerint illetékes megyei igazgatóságon, illetve letölthetők a Magyar Államkincstár honlapjáról: http://www.allamkincstar.gov.hu oldalon a Magánszemélyeknek/Családtámogatás/Családi pótlék menüpontból. Az igényléshez csatolni kell az Igazolás egy eredeti példányát. A szakorvos által kitöltött másik példányra a későbbiekben felsorolt esetekben lesz szükség, illetve több másolatra is szükség lehet az ügyek intézése során.
 
Az Igazoláson a szakorvos feltünteti a következő felülvizsgálat dátumát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magasabb összegű családi pótlék addig az időpontig (adott hó végéig) folyósítható. A magasabb összegű családi pótlék folyamatossága akkor áll fent, ha ezen a felülvizsgálaton a szakorvos továbbra is megállapítja a tartós betegséget, ismét kiállítja az Igazolást, amelynek egyik eredeti példányát ismét továbbítani kell a Magyar Államkincstárnak. A felülvizsgálat közeledtével a Magyar Államkincstár automatikusan postázza a kitöltendő két nyomtatványt.
 
Amennyiben az orvos a felülvizsgálaton azt állapítja meg, hogy az adott betegség már nem áll fent, akkor ezt a tényt tünteti fel az Igazoláson. Ebben az esetben kötelesek vagyunk jelezni a Magyar Államkincstár felé, hogy a magasabb összegű családi pótlékra már nem vagyunk jogosultak.
 
 
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válásáig a szülő részére folyósítják az ellátást. Ezt követően a nagykorú gyermek – a jogszabályban meghatározott esetben – saját jogon igényelheti a családi pótlékot a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságánál.
A magasabb összegű családi pótlék 2009. január 1-je óta változatlanul 23.300,- Ft. Ha a szülő egyedül neveli a gyermeket, akkor az összeg 25.900,- Ft.
 
 
 
 
Kedvezmények, támogatások, lehetőségek:
 
1.                        Közgyógyellátási igazolvány
2.                        Gyermekgondozási segély igénylése a gyermek 3 éves korától 10 éves koráig
3.                        Utazási kedvezmények
4.                        Étkeztetési kedvezmények
5.                        Tankönyvtámogatás
6.                        Víz- és csatornadíj kompenzáció
 
 
 
1. Közgyógyellátási igazolvány
 
A közgyógyellátás kereteit az 1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról  határozza meg.
 
A Törvény 49. § (1) bekezdés szerint:
“A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.”
 
Az 50. § (1) bekezdés h, pont szerint:
“Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult … az aki, vagy aki után szülője vagyeltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.”
 
A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani (önkormányzat)formanyomtatványon, és csatolni kell a kérelmezőnek a közgyógyellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényekről szóló nyilatkozatát, ezek Igazolását (a korábban említett szakorvosi igazolás) illetve a házi gyermekorvos igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátásokról (amennyiben ilyen van).
 
A közgyógyellátási igazolvány igénylésének eljárásrendje az OEP oldalán az Egészségbiztosítási ellátások/ Ellátások/Közgyógyellátás menüpontban tekinthető meg. Érdemes előre tájékozódni.
 
 
 
2. Gyermekgondozási segély (GYES) igénylése a gyermek 3 éves korától 10 éves koráig
 
A Magyar Államkincstár honlapján megfogalmazottak szerint
“Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt…
c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek - úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti Igazolást.)”
2011. január 1-jétől a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak - kereső tevékenységet tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.
A GYES nem automatikusan jár tehát ilyen esetben, hanem kérvényezni kell. A kérvény benyújtásakor csatolni kell a tartós betegségről szóló Igazolást. Eredeti példányra ilyenkor nincs szükség, mivel a magasabb összegű családi pótlék igénylésekor a Magyar Államkincstárnak már elküldtük azt. A gyermek 3 éves kora után (és 10 éves kora előtt) a GYES-t nem kell a szakorvosi felülvizsgálatok után újra és újra kérvényezni. Amennyiben az orvosi felülvizsgálat után az Államkincstár részére megküldjük az Igazolást, mely szerint továbbra is jogosultak vagyunk a magasabb összegű családi pótlékra, úgy a GYES-re való jogosultságot is megállapítják, és erről határozatot küldenek.
“A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Első alkalommal a 2011. január hónapra ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély összegénél kell ezeket a %-os összegeket alkalmazni. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.”
 
A GYES-t kapó szülő köteles bejelenteni a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését.
 
A GYES igénylése személyesen és postai úton is intézhető. A szükséges nyomtatványok beszerezhetők személyesen a lakóhely szerint illetékes megyei igazgatóságon, illetve letölthetők a Magyar Államkincstár honlapjáról: http://www.allamkincstar.gov.hu oldalról a Magánszemélyeknek/Családtámogatás/Gyermekgondozási segély menüpontból. Az igénylés beadható a magasabb összegű családi pótlék igénylésével azonos időben is, illetve később is.
 
3. Utazási kedvezmények
 
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007.(IV.25.) Kormányrendelet értelmében utazási kedvezmény igénybevételére jogosult, aki a vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, valamint aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékot kap. A kedvezmény az utazás időtartamára 1 fő kísérőnek is jár.
Az utazási kedvezményre jogosító igazolványt (műanyag kártyát) a Magyar Államkincstár automatikusan kiküldi, miután az Igazolás kézhezvételekor megállapítja a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot.
A kedvezmény igénybevételéhez a Magyar Államkincstár által kiadott  érvényes Hatósági Igazolványt is fel kell mutatni, illetve ellenőrzés esetén a kártya tulajdonosának személyazonosságát igazolnia kell (pl. lakcímkártyával). A kísérő személy személyazonosságát nem kell igazolni.
A rendelet szerint a kedvezmények az alábbiak szerint alakulnak:
 
 
 
Kedvezmények a helyközi közlekedésben
Kedvezmények a helyi közlekedésben
Jegykedvez-mény (%)
bérletkedvezmény (%)
Bérlet-kedvezmény (%)
vasúti személy-szállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés
helyi közúti és kötöttpályás közlekedés
az igazolvány tulajdonosa *
90
90
100
1 fő kísérője
90
-
100**
*aki vakok személyi járadékában, aki fogyatékossági támogatásban, valamint aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
** a kísérőnek bérletként ez esetben a Hatósági igazolvány szolgál, nem bérletszelvény vásárlását jelenti
 
 
Eszerint a Magyar Államkincstár által kiállított Hatósági Igazolvány használható pl. a BKV járatain, MÁV utazások alkalmával, a Volán busz járatain stb.
 
(A fenti táblázat a **-os megjegyzése nem szerepel az eredeti rendelet táblázatában. Ilyen bérletszelvény ugyanis a helyi közlekedésben nem létezik. Felesleges is lenne, hiszen az a 100%-os kedvezmény csak a kísérés időtartamára vonatkozik, olyankor pedig elég az Államkincstár műanyag kártyáját felmutatni a bérlet vagy jegy helyett. A rendeletben ezt nem rögzítették. Kérdésünkre a BKV levélben megerősítette az **-os megjegyzésünk szerinti megoldást.)
 
 
4. Étkeztetési kedvezmény
 
Az 1997. évi XXXI. törvény (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) 148. § (5) bekezdés szerint:
“Gyermekétkeztetés esetén…d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).
A személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
(9) A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.”
 
A kedvezményre való jogosultságot a kedvezményt adó intézet (pl. óvoda, iskola) felé igazolni kell.
 
 
 
5. Tankönyvtámogatás
 
A 2001. évi XXXVII. törvény (a tankönyvpiac rendjéről) 8. paragrafusa alapján:
(4) “Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
a) tartósan beteg, …..
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).
Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért.
(6) A normatív kedvezményt igényelni kell. A normatív és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó kérelmet, jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel.
(7) A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben a (6) bekezdés szerinti igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.
 
 
Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az iskola a (4) bekezdés a)-f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.
(8) A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.”
( Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0100037.tv 2001. évi XXXVII. törvény (a tankönyvpiac rendjéről) 8. paragrafusa )
 
 
6. Víz- és csatornadíj kompenzáció
 
“Kompenzációra jogosult:
az a személy, aki a vízdíj számla kifizetésére kötelezett, és az igénylés időpontjában ő maga vagy családtagja az alábbi támogatási formák valamelyikében részesül:
·            időskorúak járadéka,
·            közgyógyellátási igazolvány,
·            lakásfenntartási támogatás,
·            gyermeknevelési támogatás,
·            rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
·            rendszeres szociális segély,
·            munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
·            ha a kérelmező igazoltan közhasznú munkát végez,
·            időskorúak járadéka.
 
 
 
A víz- és a csatornadíjszámlák szétválasztása miatt, az eddigi gyakorlattól eltérően ez a kompenzációs összeg is bontva jelenik meg a számlákon; 650 Ft a vízdíjszámlán és 650 Ft a csatornadíjszámlán.
A kérelemhez szükséges igénylőlapot és tájékoztatót a polgármesteri hivatalok ügyfélszolgálati irodáin lehet kérni, majd kitöltése után ugyanott - minden év január-februárjában - kell leadni. Az úgynevezett kompenzációs időszak március 1-jétől a következő év február 28-ig tart. Ha Ön nem tudja leadni igényét az év első két hónapjában, erre az év további részében is módja van, azonban így nem juthat hozzá az évi teljes kompenzáció összegéhez. Ha Ön február 28. után adja le igénylését (és az alább olvasható feltételek alapján jogosult közüzemi díjkompenzációra), akkor a kompenzációhoz csak a leadás időpontját követő hónaptól juthat hozzá. A jogosultság megállapítása esetén a következő év februárjáig automatikusan történik a jóváírás, február hónapban azonban minden esetben új igénylést kell beadni. Kompenzációban csak az részesülhet, aki a kompenzáció összegével csökkentett számlát rendszeresen fizeti!”
 
 
 
 

Azokban a gyermekintézményekben, melyekben az étkeztetés nem áll rendelkezésre, ill. az étkeztető nem vállalja a különleges táplálkozási igényű gyermekek ellátását, az alábbiak szerint kell eljárni:

 

Felhasználói menü

Bejelentkezés menü



Vakbarát stílus választás: